A nyugodt derű – egy huszonéves szemével

Ez az írás számomra különleges, mert nem én írtam, hanem a lányom. <img draggable=” />
Egy barátnőjének szánta, én azonban úgy láttam, hogy ez a  “Z” generációs hozzáállás remény mindannyiunk számára.

Ha tudni akarod, mit gondolnak a gyerekeink a nyugodt derűről, és arról, hogy hogyan kell ezt elérn, olvasd el!

________________________________

“A nyugodt derű állapotának megkeresése nyomán

Néhány tipp ahhoz, hogy hogyan találjunk vissza ahhoz az énünkhöz, vagy hogyan találjuk meg, ha eddig meg sem volt, amelyiknek vannak céljai, és ezeket elég motivált is elérni. Ahhoz, aki magát a folyamatot is élvezi, nem csak a végcélt.

Erre van egy nekem nagyon kedves idézet, ami a Vörös és fekete (Stendhal) című regényből való;

„A csodálkozásnak és a nyugtalan tépelődésnek a hangulatában volt, mely
megszállja a lelket, ha elérte, a mit régóta óhajtott.
A lélek természete, hogy óhajtson, de most
már nincs mit óhajtania és még nincsenek emlékei.”

 

De miért is akarnánk megtalálni a nyugodt derűt?

Mert akkor

  • sok energiánk van
  • szívesen kelünk fel minden reggel neki látni a művészetnek, amit úgy hívnak, hogy élet
  • szívesebben töltenek velünk mások is időt
  • kiegyensúlyozottak, egészségesebbek vagyunk

Tehát arra az érzésre gondolok, hogy „oké, ez most megvan, de mi jön ez után?”.  Így tudom elképzelni azt a gondolatkört, vagy nem tudatosult érzésvilágot, ami kitölti a középkorú szülők fejét/lelkét, amikor kirepülnek a gyerekeik, és egyedül maradnak. „Jól van, felneveltük őket, egészen idáig ennek éltünk, akkor most mi a fene legyen? Hát, nem maradt más, egymás nemiségét, önbecsülését, és nyugalmát kell megcsonkítani”. Persze szerencsére ez nem általános. Főleg akkor kerülhető el, hogyha nem felejtjük el élvezni az életet, hogyha tudatosak vagyunk. Ez mit jelent?

  • Az érzelmeimet tudatosítom, keresem az okot és a megoldást is. Mindig.
    Ha pillanatnyi rosszkedv uralkodott el rajtam, akkor is. Persze szerencsére vagy nem, sokszor rá lehet fogni a hormonokra.
  • Fel kell ismernem, hogy az a lelkiállapot/élethelyzet, amiben vagyok, milyen természetű.

Ezt úgy értem, ahogy Assisi Szent Ferenc remekül megfogalmazott;

„Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”

Az unalom az élet megrontója. De mi ez? A stresszhormonok kritikus pont alá süllyedése. A stressz egy bizonyos fokig egészséges, sőt, szükséges. Alatta kezdődik az unalom, majd a depresszió.

Erre jó példa az egyik kedvencem, az érzelmi létra (az itt található modell Szabó Ica SzIAkadémia szellemi terméke);

Érzelmi létra

Úgy működik, hogy megkeressük rajta, mi az az érzés, ami a leginkább jellemző most ránk. Majd pedig, megnézzük, mi az, ami a létrán eggyel felette helyezkedik el. És keressük azokat a tetteket, személyeket, tárgyakat, gondolatokat, élethelyzeteket, amik hozzásegítenének, hogy eggyel feljebb jussunk, majd még feljebb, és így tovább.

Aztán megvizsgáljuk, hogy mi az, ami negatív az adott élethelyzetben, érzésben. Valamint végig kell gondolni, hogy mi az, ami az adott pontban tart minket. Mert valami oka biztosan van, hogy nem változtatunk. Pl félelem a változástól, az elvárásoktól, vagy kényelmes a megszokott. „Meleg kakiban ülni, mondván, hogy de hát legalább olyan jó meleg, de attól még nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mégiscsak a szarban csücsülünk” stb. hasonlók.

Na. Lapozzunk! Lépjünk tovább az érzelmek analizálásától, tudatosításától azok felé a napi tettekért, amik szerintem kellenek ahhoz, hogy élvezni lehessen az életet, azokhoz, amik energiát adnak, lelkesítenek, feltöltenek.

Mivel érhetjük el a jó kedélyállapotot, a nyugodt derűt, azaz az adrenalin megfelelő szintjét?

Egyszerűen végig kell gondolni, mi az, ami lelkesít.

A nyugodt derű állapotához igenis meg kell ezt találni! Előfordul, hogy az már nem, ami eddig, és akkor ténylegesen neki kell látni a feladatnak, morfondírozni. És mivel már maga a gondolkozás örömmel tölt el engem például, máris jót szokott tenni. Fontos, hogy ez ne menjen át tépelődésbe, rágódásba, hanem maradjon meg a játékossága. Tehát eljátszani a gondolattal, mi lenne, ha ez vagy azt csinálnám. Kiülni a természetbe, vagy csak az ablakból nézelődve. Csak egyszerűen szemlélődni. Nem a feladatokon, csak azokon a vágyakon, amik előbújnak ebben az állapotban.
Most persze nem arra gondolok, hogy milyen tárgyakat „kellene” venni, hanem hogy milyen életet szeretnénk élni, milyen tevékenységekkel, emberekkel megtöltve azt.

Azért fontos nekem, hogy a természetben legyen ez, mert az mindig emlékeztet arra, hogy eredendően milyen tökéletesen működik a világmindenség-a civilizációs ártalmaktól eltekintve.

Ötletnapló

Ötletnapló

A dolgokat, amik lelkesítenek, én egy kis füzetbe szoktam leírni. Persze maga a füzet is nagyon kedves nekem, szép, így mindig szívesen veszem kézbe.

Fontos, hogy tudjunk teljesen felszabadultak is lenni. Nekem ilyen például, amikor zene megy főzés, vagy bármilyen házimunka közben, vagy amikor otthon táncolok egyedül, vagy a párommal.

Nélkülözhetetlen, hogy legyen olyan tevékenység, hobbi, amit akár minden nap, vagy minden hétvégén tudunk csinálni munka után, ami nem a kötelező dolgokhoz kötődik. Legyen az egy fél órás séta a természetben, elmenni egy közeli bárba, új emberekkel beszélgetni, vagy régi barátokkal találkozni, beszélni telefonon. Nem chaten, hanem telefonon! Az érzelmi kommunikációra való hatás elenyésző a chaten a telefonáláshoz képest.

Vagy elolvasni a híreket, vagy egy novellát, ami ugyebár arról híres, hogy rövid, ha esetleg nem lenne idő/energia regényt, vagy ismeretterjesztő könyveket olvasni. Mert ezek megindítanak gondolatokat, ami szintén boldoggá tud tenni. Egy dokumentumfilm, vagy valóság alapú film, amivel lehet tanulni, megjavítani ezt-azt, varrni, barkácsolni, átmasszírozni a testet, csinálni egy rövid test átmozgást mondjuk 20 percet, ha nincs többre energia. Ilyenekből tucatszámra lehet találni a Youtube-on. Vagy írni, mint most nekem is ezt nagy öröm például végig gondolni, sorokba foglalni :-).  Vagy az is elképzelhető, hogy valakinek az otthona szépítgetése is kielégítő, lakás magazinok olvasgatásaötletgyűjtés pl. Pinteresten.

Közösségi média

De fontos, hogy ez az “ötlet keresgélése” ne csapjon át végtelen görgetéssé. Én mindig nagyon lehangolt tudok lenni utána. A közösségi média, és a görgetés iszonyatosan le tudja szívni a kreatív energiákat. Szóval ezzel maximum 5 percet szoktam eltölteni egyhuzamban. Ha a facebookon a hírolvasás miatt többet tölt el az ember, az más. De jobb az egyes hírportálokra külön-külön rákeresni, úgy teljesebb a kép, nem csak a facebook ajánlását olvasni. Quibit, Index, Roadster, EuroNews. Én ezeket szeretem leginkább. Maga az információszerzés, a folyamatos tanulás rengeteget hozzá tud adni a jó kedélyállapothoz.
Elég nagy az esélye, hogy kihagytam pont azt a tevékenységformát, ami téged nagy örömmel tölt el, de az a fontos, hogy ezt mindenképpen meg kell találni, másképpen pályára állítódik a lelket néhány év alatt kizsigerelő kiüresedés, unalom, stb, amit az érzelmi létra remekül szemléltet.

Magánidő

Ezen tevékenységek és közénk álló akadály legtöbbször az szokott lenni, hogy amikor együtt élünk a párunkkal, vagy később a családunkkal, mindenki ugyanabban a térben él és mozog, elfelejtünk szándékosan kialakítani csak és kizárólag egyedül töltött időt. Rendkívül fontos, hogy ez rendszeresen be legyen iktatva, főleg akkor, ha elvesztettük a vezérfonalat, a lelkesedést az élet iránt.

De a másik egyik legjobb módja az örömszerzésnek, hogyha azokkal az emberekkel, akik kedvesek nekünk, tudjuk keresni az új ingereket, a kellemes tevékenységeket, amiknek persze nem kell drágának vagy egyáltalán pénzbe kerülőnek lenniük.

Étkezés, alvás

Még az étkezésről és az alvásról kell szót ejteni. A cukor, nehéz, zsíros, szénhidrátdús ételek nagyon sok energiát vesznek el, mivel az egész test arra fókuszál, hogy ezeket le tudja bontani. Elnehezíti a testet és fáradtak leszünk. Fontos, hogy friss zöldségeket, joghurtot, (de persze nem 10 g-nál nagyobb cukortartalmúakat) magokat sokszor fogyasszunk. Fehérkenyeret meg persze egyáltalán ne, ha lehet.

Mivel a koffein felezési ideje 4-8 óra, nem célszerű délután 4 után bevinni a szervezetbe, mert akkor is, ha el tudunk aludni, nem olyan pihentető az alvás, nem alszunk olyan mélyen, másnap kevésbé leszünk energikusak, azaz kevésbé motiváltak, és kevésbé jó kedvűek. Ha nagyon fáradtak vagyunk este, de még lenne valami dolgunk, 10 perc alvás sokkal célravezetőbb.

Most azt hiszem ennyi…!

Sok sikert!”

(Az írás inspirációját, és a “nyugodt derű” kifejezést az említetteken kívül  Halász Alexandra előadása adta)

Hírlevél