Szabadságról és vállalkozásról – Interjú Paulányi Bea online vállalkozóval

Az életközépi válságban fetrengve 3 éve azt kerestem, hogy a biztos megélhetésemet biztosító multis irodavezetői főállásom mellett hogyan találhatnám meg a küldetésem, és egyúttal az alkotói szabadságom.

Éveken át kerestem az utam, sok szerzőtől inspirálódtam.

Amikor azonban ráakadtam Paulányi Bea online vállalkozó blogjára, a viszlattaposomalom.hu-ra, azt éreztem végre, hogy hozzám szól! Az én problémáimról beszélt, olyan hús-vér ember, nő, gyermekét egyedül nevelő anya, mint amilyen én is vagyok.

Az írásai, a tanfolyamai rávezetettek arra, hogy milyen munkamódszer, életmód az, ami nekem passzol.
A többi vállalkozónál látott lehengerlő technikák nekem idegennek és elérhetetlennek tűntek, mivel én gyermekem egyedül nevelve csak másodállásban, csak éjszaka tudtam és tudok  a blogommal foglalkozni, és heti pár órát az ügyfelekkel.

Paulányi Bea értette a problémám, és mindig tudott hasznos tippeket adni, min legyen épp a fókusz, hol spórolhatok időt.

A küldetésünk hasonló, bár a módszereink különbözőek: embereket segíteni a céljaik megvalósításában.

Megkértem őt, meséljen egy kicsit arról, ő hogyan indult el a szabadabb élet felé és hol tart most.

 

Bea, mi vezetett arra, hogy ott hagyd a jól fizető vezető marketinges állásodat, és leköltözz vidékre a fiaddal?

Azzal kezdeném, hogy én alkalmazottként is inkább „vállalkozóként”, mint munkavállalóként álltam a munkámhoz. Soha nem érdekelt, hogy mikor van vége a munkaidőmnek. Ha láttam értelmét a tevékenységemnek és viszonylag szabad kezet kaptam a feladatok elvégzéséhez, akkor szívesen túlóráztam is. Alapvetően nagyon szerettem, amit csináltam és nagyszerű emberekkel volt alkalmam együtt dolgozni.

Akkor kezdtem el kiábrándulni a multis létből, amikor felsővezetőként egyre többet ültem fölösleges meetingeken, a döntéshozatal pedig egyre kevésbé volt szakmai. Ezek az elhúzódó és átláthatatlan döntési folyamatok miatt alig volt időm a tényleges szakterületemmel foglalkozni. Késő estig dolgoztam, gyakorlatilag aludni jártam csak haza, az időnyomást és stresszt pedig egyre nehezebben viseltem. Kezdtek előjönni egészségügyi problémáim, és egy idő után elgondolkodtam, hogy meddig és mit érdemes beáldozni egy jól fizető állásért.

Azért ahhoz, hogy csak úgy otthagyjak egy jól fizető állást, nekem sem volt meg a bátorságom. Ehhez kellett a kisfiam érkezése.
A terhességem utolsó 2 hónapban már nem dolgoztam, és ez jó időszak volt arra, hogy átgondoljam, hogyan tovább.

Ültem a Velencei-tó partján nagy pocakkal, és azt éreztem, hogy nemcsak alkalmazottnak nem akarok visszamenni, de Budapestre sem. Lassabb, emberléptékűbb, természethez közeli életre vágytam.

De ahhoz, hogy Budapestről a Velencei-tóhoz költözzek, még 6 évre volt szükségem.

 

Mi segített meghozni a döntést a bizonytalan felé?

 

Ha az állásom feladására gondolsz, akkor egyszerűen mérlegeltem, hogy 20 év múlva mit bánnék jobban: ha nem tudnék elég időt tölteni a kisfiammal, vagy ha kevesebb lenne a fizetésem.

Nem volt kérdés számomra, hogy pénzt később is tudok keresni, a gyerekemnek viszont az első években lesz rám a legnagyobb szüksége. És persze ez fordítva is igaz volt: nekem is nagyon hiányzott már egy gyermek, ami megtöri kicsit a karrier-fókuszú életemet.

Azért a biztonság kedvéért, amikor Alex 1 éves volt, egy szintén kisgyerekes barátnőmmel gyorsan indítottunk egy vállalkozást az interneten, hogy mire vissza kéne mennünk a munkahelyünkre, addigra kiváltsuk vele az alkalmazotti jövedelmünket.

Egy hibát viszont elkövettem a nagy rohanásban: nem gondoltam át, hogy nekem való-e egy ilyen webáruház vállalkozás, illetve egy közös vállalkozás valakivel. Sajnos kiderült, hogy egyik sem nekem való, ezért 1 év múlva kiszálltam ebből az egyébként sikeres vállalkozásból. Viszont rengeteget tanultam belőle.

 

Paulányi Bea szabad vállalkozó

 

Miből merítettél erőt/bátorságot ehhez a lépéshez?

Milyen képességeid voltak már meg az induláskor? Mit hoztál magaddal?

Nekem az segített, hogy átgondoltam, mit NEM szeretnék. Elképzeltem magam, ahogy ülök egy estig elhúzódó soha véget nem erő meetingen, majd hazafelé araszolgatok a dugóban, miközben egy bébiszitter tanítja az első szavakat a gyermekemnek. Ez a félelmem sokkal nagyobb volt annál, mint hogy belekezdjek valami ismeretlen, bizonytalan dologba.

Talán az a tapasztalat segített még, hogy nem ez volt az első nagyobb változás az életemben. Visszatekintve azt láttam, hogy ezek a változások rövid távon általában fájdalmasak voltak,  mert mindig félelmetes elhagyni a biztosat egy bizonytalanért, de hosszabb távon valahogy mindig jobb helyzetbe kerültem általuk.

Szóval talán az alkalmazkodóképességem egy ismeretlen új helyzethez az, ami erőt adott a változtatáshoz.

Ezt az új helyzetet is inkább egy új feladatnak fogtam fel, amit meg kell oldani. Ráadásul volt bennem egy jó adag kíváncsiság is, hogy vajon milyen lehetőségek vannak, amiről nem is tudok még.

 


Milyen újakat szereztél a változtatás által?

 

Sajnos Alex 2 éves kora óta külön élünk az apukájával, ami azért érzelmileg és anyagilag is nagyon megviselt. Ez talán még nagyobb lecke volt, mint az, hogy otthagytam az alkalmazotti munkámat.

Egyrészt, gyorsan rá kellett jönnöm, hogy az önsajnálat sehova sem vezet. Akárhányszor elmondhatom magamnak vagy másnak, hogy milyen nehéz egyedül nevelni egy kisgyereket, és mellette valamiféle vállalkozásba kezdeni, de ez semmivel nem fog előrébb vinni.

Csak az segít, ha elkezdem megoldani a problémáimat. Lépésről lépésre, tart, ameddig tart. Nem kell senkivel sem versenyezni, csak a saját tempónkat követni.

Aztán megtanultam azt is, hogy a továbblépéshez néha először vissza kell lépni egy kicsit. Lehet, hogy rövidtávon bizonyos dolgokról le kell majd mondani azért, hogy a hosszabb távú céljainkat el tudjuk érni.

Én 2-3 évig kénytelen voltam nagyon visszafogni az életszínvonalamat azért, hogy el tudjak kezdeni változtatni az életemen. Kiadtam például a lakásomat, hogy legyen valami jövedelmem és jó pár hónapig anyukám teraszán laktam. Egy nemzetközi képzésen pedig csak úgy tudtam részt venni, hogy bevállaltam, hogy én leszek a szinkrontolmács. Soha nem próbáltam előtte, nem is ment, és jó nagy kudarc lett a vége, de legalább megpróbáltam.

Tudom, hogy ez nem fog mindenkinek menni.  Foggal- körömmel tudunk ragaszkodni ahhoz a kényelemhez, amit megszoktunk, még ha nagy árat fizetünk is érte.

Korábban hallottam ezt a bölcs gondolatot, hogy a kiváló élet legnagyobb ellensége a jó élet.

Én elfogadtam ezt, lemondtam a jó életről pár évig, hogy el tudjak indulni egy még jobb élet irányába.

A harmadik dolog, amit a változás által tanultam meg, az a fókusz, bár ezen még van mit csiszolnom. Mivel nagyon kevés az időm, le kell szűkítenem, hogy mi fér bele az életembe, hogy ezekkel viszont haladjak előre. Mindent el lehet érni, de nem lehet mindent egyszerre. Most 2-3 dolog van az életemben, amire fókuszálok.


Ma hogyan telik egy közös napod a fiaddal?

 

A koronavírus nélkül viszonylag átlagosan telnek a napjaink. Reggel felkelünk, elviszem Alexet iskolába. Kb. délután 4-ig dolgozom, utána megyek érte az iskolába.  Elviszem a különóráira,  amíg ott van, én elmegyek futni. Este és hétvégén csak vele vagyok. Imádjuk a Pákozdi dombokat, sokat vagyunk kint a természetben a kutyánkkal, Chelsea-vel.

Paulányi Bea fia és a kutyája

Hogyan élitek meg a szabadságot?

Mennyi szabadidőd van most, amit nem munkával töltesz, vagy a munkára való felkészüléssel, és azt mire fordítod?

Amikor elindítottam a viszlattaposomalom.hu-t 2 évvel ezelőtt, előre lefektettem magamnak néhány játékszabályt.

  1. Akkor dolgozom, amikor Alex iskolában van. Este és hétvégén Alexszel foglalkozom.

  2. Nem fogok vállalkozni az alvás rovására és megpróbálom elkerülni a kiégést. Ha így 1 vagy 2 évvel tovább tart felépíteni, amit szeretnék, akkor addig tart.

  3. A sportolásról, mozgásról sem fogok lemondani. Sok sikeres, de elhízott vállalkozót látni. Ennek szerintem semmi értelme, az egészség ennél sokkal fontosabb.

A viszlattaposomalom.hu előtt egy utazási klubbal dolgoztam és nagyon sokat utaztunk Alexszel 8 éves koráig. Ezért az utazásokról most viszonylag könnyen lemondok, ahogy szórakozni sem járok el nagyon. Viszont sok új barátom van itt helyben.

Szóval nekem a szabadság egyelőre inkább azt jelenti, hogy maximálisan a gyerekem mellett tudok lenni + van időm aludni és sportolni. Már ezzel is bőven jobb helyzetben vagyok, mintha felsővezetőként próbálnék gyereket nevelni, ráadásul egyedül.

 

Az olvasóim közt sok szülő, sőt gyermekét egyedül nevelő szülő is van.

Mit tanácsolnál nekik, ha szabadabb életet szeretnének?

 

Ha nincsenek millióink, amit be tudnánk fektetni, akkor egy olyan online vállalkozást érdemes beindítani először munka mellett, amivel először ki tudjuk egészíteni a jövedelmünket, majd később kiválthatjuk vele a főállásunkat.

3 dolgot érdemes átgondolni hozzá:

 

Először is a pénzügyeinket.

Mindenképpen munka mellett vagy valamilyen rendszeres jövedelem mellett szabad csak elkezdeni, hiszen valamiből meg kell élnünk addig is, ameddig a vállalkozásunkkal kiválthatjuk a jelenlegi jövedelem forrásainkat.

Ahol 2 kereső van egy családban, ott érdemes leülni és kiszámolni, hogy átmenetileg 1 fizetéséből hogyan tud kijönni a család. Ha van tartalékunk, akkor ezt érdemes úgy befektetni, hogy valamilyen rendszeres jövedelem származzon belőle, amivel kihúzhatjuk, ameddig beindul a vállalkozásunk.

Érdemes lehet átmenetileg csökkenteni a havi kiadásokat, sőt egy ideig lemondani minden nélkülözhető dolgokról. Nekem nagyon sokat segített, amikor kiszámoltam, hogy ha kell, 120-150.000 Ft-ból is meg tudok élni. Kipróbáltam és boldogtalanabb sem lettem tőle.

Viszont nagy terhet levettem a saját vállamról, mert egy könnyebben megvalósítható céllal tudtam kezdeni. Vagyis nem az volt a kérdés, hogy hogyan tudom elérni a felsővezetői fizetésemet, hanem hogy ezt a havi 120 ezer forintot hogyan tudom előteremteni minden hónapban.

Ma már nevetek rajta, de a legborzasztóbb érzés volt, hogy 1-2 évig nem volt pénzem a kedvenc parfümömre, amit előtte 20 éven át olyan természetesen vettem meg a reptéri duty free boltokban. Aztán rájöttem, hogy ez lemondás nem örökre szól, csak egy lépcső a céljaim fele.

Természetesen nem könnyű meghozni ezeket a döntéseket. De ha valakiben megvan az égető vágy, hogy szabadabban éljen, akkor ez menni fog szerintem.

 

A következő, amit át kell gondolni, az az idő, amit egy vállalkozás elindításába be kell fektetni.

Szerintem elsősorban nem a befektetett idő mennyiségén múlik a sikerünk, hanem azon, hogy azt a heti néhány rendelkezésünkre álló órát éveken át következetesen befektetjük-e.

Az elején biztos érdemes a párunktól vagy a nagyszülőktől segítséget kérni. Nekem sajnos semmilyen nagyszülői segítség nincs, a gyerekem apukája pedig külföldön él, így a többi egyedülálló anyukával szövetkezünk, és segítünk egymásnak, ahogy tudunk. Felváltva szedjük össze a gyerekeket, beosztva a napokat egymás közt. Ezzel nyerünk egy kis extra időt magunknak.

 

És végezetül: kell egy mentor, aki mutatja az utat és egy közösség, ahol hozzánk hasonló emberek vannak.

Egyébként nagyon könnyű elbizonytalanodni út közben és feladni.

 


Mik a jelenlegi kihívásaid, mint anya?

 

Nagyon jó a kapcsolatom a kisfiammal és imádok vele lenni. Viszont nagyon különbözőek vagyunk. Ő elvan egész nap a lakásban a kütyüivel, én meg a szabadban lennék minden szabad percemben.

Meg kell tanulnom így elfogadni őt és anélkül terelgetni, hogy ráerőltetném a saját elképzeléseimet és életstílusomat.

 

Paulányi Bea a fiával

És mik a jelenlegi kihívásaid, mint vállalkozó?

 

A türelmet nekem is tanulnom kell. Van egy vízióm, amit szeretnék minél gyorsabban megvalósítani. A jó dolgokhoz viszont idő kell. Néha jól jönne nekem is egy mentor, aki erre emlékeztet.

Ráadásul valaminek a precíz működtetése egyáltalán nem az erősségem. Én inkább tervező típus vagyok.  Amikor valami új dolgot tervezhetek vagy csinálhatok, azt nagyon élvezem. Ha ugyanazt másodszorra is meg kell csinálnom, ez már nem annyira izgalmas. Az ismétlődő rutin dolgokhoz nem nagyon van türelmem. Szóval egy kis fegyelmet is hozzá kell tanulnom még, legalább addig, ameddig ezeket a feladatokat ki tudom szervezni.

 


Mik a távlati céljaid? Hova szeretnél eljutni 5 év távlatában?

 

Ha a kérdés a viszlattaposomalom.hu-ra vonatkozik, akkor szeretnék egy olyan minden-egy-helyen támogató „központot”, ahol bárki, aki szabadabb életet szeretne elérni egy online vállalkozás segítségével, megtalálja a szükséges tudást, inspirációt, ötleteket, támogatást és közösséget. A modellt még én is próbálgatom hozzá, de idővel kialakul majd ez is.

Mi a magasabb rendű célod az online vállalkozásoddal?

 

Amikor 2,5 évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy online vállalkozásba kezdek, először nagyon elveszve éreztem magam a sokszor egymásnak ellentmondó és gyakran egyáltalán nem hiteles infók között. Annyira kiábrándító volt a sok önajnározó gurut hallgatni…

Kis híján feladtam, mert azt gondoltam, hogy ha az interneten ezzel a „guru” mentalitással lehet csak sikereket elérni, akkor ez nem az én világom.

Aztán rátaláltam egy másfajta online vállalkozói kultúrára az angol nyelvű piacon, ami viszont magával ragadott. Ez sokkal inkább a közösségről, a hasonló célokról, a tapasztalatok megosztásáról és a transzparenciáról szólt. Talán Pat Flynn ennek az irányzatnak a legismertebb képviselője. Azt láttam, hogy így is lehet online pénzt keresni, és ez a megközelítés már sokkal szimpatikusabb és vállalhatóbb volt számomra.

Szóval, ha magasabb rendű célokról kérdezel, akkor valahol ezt a közösségi kultúrát szeretném a magyar piacon jobban meghonosítani.

 

Mások segítése és támogatása a céljaik elérésében – ez ma olyan ritka kincs a világban és itthon is. Azt gondolom, hogy ezek az őszinte, másokat segítő kis online vállalkozások és a köréjük épülő közösségek jobb és élhetőbb hellyé tehetik a világot, és én ehhez szeretnék hozzájárulni.

Hírlevél

A szerzőről

Oláh Anikó

Oláh Anikó. People management & HR coach. Női Hatékonyság coach. Vállalkozó, alkalmazott, családanya, hobbi táncos, modern alkimista. Feltétlen hite van a képességeink életünk végéig történő fejleszthetőségében. HR koordinációban szerzett tizenéves tapasztalata során több száz különböző munkatárs igényeit hangolta össze a csúcsvezetőktől a kezdő beosztottakig. A kommunikáció sok fajtájával foglalkozott a tanulmányai során, amelyet a coachingban is alkalmaz, mint pl. az erőszakmentes kommunikáció (EMK), a tranzakció analízis, a kreatív neuro lingvisztikai programozás (NLP), az asszertív kommunikációval, valamint az öltözködés üzenete. Hobbija a tánc, ami megtanított a finom követés technikájára, amit a coachingban is alkalmaz.

Elérem a célom munkafüzet
__CONFIG_colors_palette__{"active_palette":0,"config":{"colors":{"62516":{"name":"Main Accent","parent":-1}},"gradients":[]},"palettes":[{"name":"Default Palette","value":{"colors":{"62516":{"val":"var(--tcb-skin-color-0)"}},"gradients":[]}}]}__CONFIG_colors_palette__
JÖHET