Kütyüfüggő a fiú gyereked? Így beszélgess vele!

Azt mondta nekem a fiam a minap, amikor már egy jó ideje valamelyik közösen látott filmet elemeztük, hogy anya, most csevegünk, de mikor fogunk beszélgetni?

Megdöbbentem. 

Én azt hittem kisfiam, hogy most is “beszélgetünk”. 

-Áh, nem, ezek csak olyan kis csevegések. A “beszélgetés” az komolyabb dolog…!

Elgondolkodtam, és megvakartam a buksiját.

-Ok. És van kedved “beszélgetni”? 

-Persze, van! 

-Ok. És akkor miről beszélgessünk?

-Hát az életről!

Hát persze, mi másról is lehetne “beszélgetni”?  😀

A fiam most 11 éves, és néha olyan bölcsek a meglátásai, hogy magam is meglepődöm. 

És elgondolkodtam, hogy az elmúlt időszakban vajon hányszor csevegtünk, és hányszor beszélgettünk? El is kezdett furdalni a lelkiismeret, hogy bár minden nap csevegünk, de beszélgetésre ritkábban van idő. 


Csevegni könnyű, ha ismerjük a játékait, sőt együtt is játsszuk vele időnként, ha együtt nézünk filmet, és arról beszélgetünk, és az is csevegés, ha arról beszélgetünk, hogy mi történt vele aznap. Milyenek voltak a gyerekek a táborban, vagy a programok. Ezek fontos kapcsolódások, hisz ezeken osztja meg a világát, de nem elegek! 

Kütyüfüggő a gyereked, és elvan a saját világában, és esze ágában sincs megtárgyalni veled?

Hogyan legyen a csevegésből beszélgetés?

Olvasd tovább, hátha jön egy inspiráció!

 

Beszélgetsz vagy csevegsz a gyerekeddel?

A közösen látott filmek, vagy egy játékban elért eredményei és céljait remekül lehet téma indítónak használni, ha meg akarja egy szülő érteni, hogy mi mozog a kisember szívében, lelkében. Célszerű együtt csinálni vele a dolgokat, együtt élni vele meg a játékokat, a filmeket, mert azokon keresztül el tudja mesélni, és tud beszélgetni is.

A lányommal barbie-zni kellett, azon keresztül szerepjátékban mondta el a történéseket. Aztán később már fiatal felnőtt fejjel nevetve mondta, hogy anya emlékszem, te nem is élvezted a barbie-zást…  Szóval lebuktam… 

Szóval, játszd jól a játszó partnert, ha javasolhatom!  😀

Apukáknak könnyebb a fiúkkal egy szinten mozogni a játékvilágban… ezt egy anyuka sem pótolja… Csak mondom! 😉


Milyen játékokon keresztül lehet megismerni a fiúgyermeket? 

Lehet vele NERFözni (kalkuláld bele, hogy a lakás tele lesz a szivacspuskából kilőtt lövedékekkel még hetek múlva is… :-)). Látod, mennyire előzékeny, mennyire fontos neki a győzelem, mennyire figyel oda rád. Lehet vele még a karantén alatt is soft ballal labdázni esténként, lehet együtt nézni a Marvel saga filmjeit, és a karakterek jellemvonásait és változásait kitárgyalni. Lehet vele közösen Harry Pottert olvasni/mesélni. Ez csodálatosan leképezi az egyes emberi jellegzetességeket, és a karakterek igen sokoldalúak. Lehet róluk jó kis témákat indítani. 

Érdemes ismerni a Minecraftot, és a Bowl Stars nevű, számomra teljesen értelmetlen játékot is, úgysem lehet kikerülni… 🙂 Tiltani nem lehet, mert ő hátrányban érzi magát, hogy mindenki más ismeri körülötte, országtól és korosztálytól függetlenül. És ha otthon nem megengedett, máshol mások úgyis megmutatják neki. Legártalmatlanabb mind közül talán a Minecraft, amiben gyakorlatilag virtuálisan LEGOzik.  

Kütyüfüggő gyerek

A játékon és a közösen nézett filmeken keresztül viszont lehet közelíteni a világához, és megélni a nehézségeit. 

Az igazi “beszélgetésekhez” azonban hosszabb időre van szükség! 

Úgyhogy erre rá kell szánni az estét, amikor azért van rá minimum egy, de inkább másfél óra. Hetente legalább egyszer. A többi nap elég a csevegés. Igaz a mi külön esténknek, alkotó munkánknak lőttek aznap, de megéri a befektetett idő, hiszen ezekből épül az igazi kapcsolat, nem abból, hogy “öltözz fel, indulj, mi a vacsi, menj fürödni, mi volt ma….”

A közös sportnak, kirándulásnak is óriási értéke van, de nem pótolja a beszélgetést!

Így aztán korábbra hoztuk a lefekvést, megbeszéltük, hogy ma a beszélgetős este van. Úgy kalkuláltam, hogy legalább 1- másfél óra igazi beszélgetésre legyen idő, amikor másnap nem kell korán felkelni. 

A filmeken keresztül el lehet indítani, rá lehet kérdezni, hogy melyik szereplővel érzett együtt, ő mit gondol róla, miért tetszik neki. Ki szeretne lenni? Miért pont az? Szerinte melyik barátja ki lenne? Lehet tanítani neki férfi-női viszonyulást… 

Ha dühös a játékra (mert sajnos az akció játékok magukkal hozzák, hogy időnként dühös benne, ha a barátaival való közös játék nem hozott győzelmet). Rá tudunk kérdezni, mi van a dühe mögött, mi bosszantja? Neki milyen szerepe van a csapatban? Milyen hasonló helyzetek vannak az életében? Az iskolában, sportban ez a dinamika hogy jelenik meg? Ki ott a vezér? Ő neki mi a szerepe? Hogyan tud ezen változtatni, ha az nem tetszik neki? Mitől ő a vezér? Mit csinál? Mit csinálnak a többiek? 

Szülők meg szoktak lepődni, hogy én mennyit tudok a viszonyokról osztályon belül, miközben nekik alig mesél erről a gyerek valamit… Hát így csinálom. Részt veszek az életében, és coacholom amikor csak tehetem.  Ez nem mindig hosszú idő, de inkább kérdések működnek, mint tanácsok, ez biztos!

Nagyon fontos, hogy egy edzésen megértsük, és egyúttal vissza is tükrözzük neki, hogy a közösségben milyen mintázatok vannak, hogyan lehet ezt befolyásolni, ha lehet, és hogy ő is megértse a társai mozgatórugóit. Ez később hasznos lesz neki, ha csapatban dolgozik egy munkahelyen.

Ő hogyan oldott meg egy-egy helyzetet? Mik az erősségei? Nekünk mik a mi nehézségeink, és mi hogyan oldjuk meg? Mik a számára fontos értékek, félelmek, hogy éli ezt meg?

Coacholhatjuk a gyereket, de a legfontosabb, hogy értsük meg, mi mozgatja őt belül. Keressük az igényeit, és a szükségleteit!

Na, és ez akkor már beszélgetés! 

És akkor képes meghallani a nekünk fontos dolgokat, amiket tőle várunk el, ha van elég “kredit” a “beszélgetős” számlánkon…

______________

A lényeg, hogy próbálkozz, de ha nem megy, keress meg! 😉

Egy külső erőszakmentes kommunikációval foglalkozó, érzelmileg nem érintett coach híd lehet két ember közt.
Tud közvetíteni a gyermek és szülő között, akik sokszor már nem is hallják egymást, nem hogy nem értik…

 

Kérj időpontot!

Ingyenes coaching konzultáció

 

 

 

Én szóltam! 😉

 

Hírlevél

A szerzőről

Oláh Anikó

Oláh Anikó. People management & HR coach. Női Hatékonyság coach. Vállalkozó, alkalmazott, családanya, hobbi táncos, modern alkimista. Feltétlen hite van a képességeink életünk végéig történő fejleszthetőségében. HR koordinációban szerzett tizenéves tapasztalata során több száz különböző munkatárs igényeit hangolta össze a csúcsvezetőktől a kezdő beosztottakig. A kommunikáció sok fajtájával foglalkozott a tanulmányai során, amelyet a coachingban is alkalmaz, mint pl. az erőszakmentes kommunikáció (EMK), a tranzakció analízis, a kreatív neuro lingvisztikai programozás (NLP), az asszertív kommunikációval, valamint az öltözködés üzenete. Hobbija a tánc, ami megtanított a finom követés technikájára, amit a coachingban is alkalmaz.

Elérem a célom munkafüzet
__CONFIG_colors_palette__{"active_palette":0,"config":{"colors":{"62516":{"name":"Main Accent","parent":-1}},"gradients":[]},"palettes":[{"name":"Default Palette","value":{"colors":{"62516":{"val":"var(--tcb-skin-color-0)"}},"gradients":[]}}]}__CONFIG_colors_palette__
JÖHET