Sok kérdés van bennünk a tanévkezdéssel kapcsolatban. A kormány rendelkezéseire és az ütemtervre nem kötnék fogadásokat, de egy nyugodt tanévkezdést azért elő tudunk készíteni.  És ez a paranoia egyszer el fog múlni, a tanévkezdés pedig minden iskoláskorút és szüleit érinti.  De ha egyetemista vagy, akkor is aktuális téma lehet a tanévkezdés bölcsen.  Vagy, ha felnőttképzésben …

Tovább olvasom

Egy coaching beszélgetés kapcsán merült fel:  a személyes felelősségvállalás kérdése a Covid után Covid után ugyanis úgy tűnik, az élet már nem lesz ugyanolyan.  De milyen lesz? Milyen új értékrend szerint fogunk élni ezután? Furcsa korszak kezdődött! A bizalom, a megbízhatóság, a tervezhetőség időtávlata lerövidült.  Átalakult az emberek én-állapota. A bizonytalan helyzet sok esetben gyermeki …

Tovább olvasom

Te hogyan valósítod meg önmagad? A te életedben min van a fókusz?  Amikor eljön az idő (kinek hamarabb, kinek később), hogy hogyan valósítsam meg önmagam, az első kérdés, hogy mi a prioritás? Ez nem is olyan egyszerű kérdés! Mert fontos, hogy munkavállalóként helyt álljunk, vagy a vállalkozást vezessük, esetleg mindkettőt egyszerre – kreatívnak, proaktívnak, hatékonynak, …

Tovább olvasom

Nyári szezonban egy izgalmas és aktív nyaralási forma a kempingezés gyerekkel! Kihívásnak tűnik, de egyáltalán nem lehetetlen feladat! Férfit nevel a fiúgyerekből, felelősségérzetet ad a lánynak. Ezek nem kis hozzáadott értékek! Volt, hogy ketten is nekiindultunk 4 napra Horvátországba a fiammal, de most az iskolai tanárok által baráti körnek szervezett buszos Aktív Táborba neveztünk be …

Tovább olvasom

Azt mondta nekem a fiam a minap, amikor már egy jó ideje valamelyik közösen látott filmet elemeztük, hogy anya, most csevegünk, de mikor fogunk beszélgetni? Megdöbbentem.  Én azt hittem kisfiam, hogy most is “beszélgetünk”.  -Áh, nem, ezek csak olyan kis csevegések. A “beszélgetés” az komolyabb dolog…! Elgondolkodtam, és megvakartam a buksiját. -Ok. És van kedved …

Tovább olvasom

Az egyik legfontosabb szükséglet számomra a szabadság. Mostanáig szenvedtem attól, hogy azt gondoltam rabja vagyok a saját életemnek, rabja a saját szokásaimnak, rabja a munkaidőnek, rabja az elvárásaimnak, a lehetőségeimnek, és rabja a korlátaimnak.   Hittem, hogy a munka nem ad szabadságot, a lehetőségeim korlátozottak, a gyereke(i)m miatt állandó logisztikai mátrixban éltem és élek.És mindenekelőtt, hogy anyaként …

Tovább olvasom